Gyakran ismételt kérdések

A műgyantás, vagy más néven akril vakolat előnyös tulajdonsága a kedvező ár, jó feldolgozhatóság, jó fedőképesség, széles színskála. Kevésbé kedvező páraáteresztő képessége miatt, egyes alap felületekre - mint például kőzetgyapot szigetelés, műemléki épületek vagy vályogfal - korlátozottan használható.

Ez egy nagyon régóta használt természetes ásványi alapú kötőanyag típus, erősen lúgos kémhatással, jó páraáteresztő képességgel. Felhordása nagy odafigyelést, szakértelmet igényel, mert nagyon érzékeny a feldolgozás közbeni és az azt követő időjárási hatásokra. Elsősorban műemlék épületek restaurálása során alkalmazzák.

Napjaink egyik legmodernebb vakolata, mely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik: jó páraáteresztő képességű, jól feldolgozható, a feldolgozás közbeni időjárási hatásokra nem érzékeny, öntisztuló, és jól tisztítható felületet képez.

A szilikon bevonatok közös jelzője, az úgynevezett gyöngy effektus.
Ez, az anyag azon szerkezeti tulajdonságából adódik, hogy a kapillárisai egy olyan membránként működnek, amelyek a pára állapotú vizet – vízgőzt – nagyon kis ellenállás mellett átengedik, viszont a víz fázisú folyadékot a kisméretű kapillárisok -  a víz felületi feszültsége miatt – nem engedik át.

Azon épületfizikai, páratechnikai elvárásainknak, hogy egy felületi bevonat legyen jó páraáteresztő képességű, de tartós, az időjárási hatásoknak sokáig ellenálló, így maradéktalanul megfelel.

A szilikon kötőanyaggal készült bevonatok közös jó tulajdonsága még, hogy az alacsony, és magas hőmérsékleti viszonyok közötti - hőmérséklet ingadozásból származó - fizikai igénybevételt nagyon jó viselik. Amennyiben keménytáblás hőszigetelő rendszereknél használják, ez a tulajdonság itt különösen előnyös, hiszen a hőszigetelések felületén kialakuló szélsőséges hőingadozás hatására kevésbé öregszik/fárad a színező vakolat.

A szilikon vakolatokat jól használható régi műemléki épületeken, ahol a falazat nedvességtartalma magasabb, de tartós vízterhelés nincsen.
Kiválóan funkcionál homlokzat szigetelések bevonataként, és bár a jó páraáteresztő képessége elsősorban kőzetgyapotos szigetelésnél érvényesül, a tartóssága miatt, polisztirol szigeteléseknél is nagyon előnyös.
Felhasználható bármilyen ásványi alapfelületen (mész-cement, cement vakolat, beton)  új építésű szerkezetekre. A szilikon vakolat felújítások ideális anyaga, hiszen régi akril-műgyantás felületek is átvonhatóak vele.

Az alapfelület mozgásából származtatható hajszálrepedéseknek több típusa lehet. A repedések nagysága, kiterjedése, formája minden esetben utal az azt kiváltó okra:

- nem túl hosszú, egy pontból kiinduló, vagy nem egzakt formájú táblás, hálós repedések.

Ezeket a felületen, a feldolgozást követő pár napon belül megjelenő  hajszálrepedéseket az alapvakolat száradási-zsugorodási repedései okozzák. A homlokzat-színezés előtt, a külső homlokzaton nem minden esetben vannak látható jelei annak, hogy az ásványi alap felület nem megfelelő minőségű. A leggyakrabban hagyományosan kevert mész-cement vakolatokon, vagy perlites hőszigetelő alapvakolaton jelentkeznek, abban az esetben, ha nem várták meg az alapvakolat megfelelő száradását, nem tartották be a megfelelő technológia időket, az alapvakolat és a homlokzati fedő vakolat felhordása között. Ezért a vakolatban lévő fölösleges nedvesség eltávozása, és az ezzel együtt járó vakolat zsugorodása, a homlokzat-színezés után is folytatódik.

Az ilyen jellegű repedések szinte kizárólag keménytáblás polisztirol alapú külső homlokzati hőszigetelésen láthatóak, ahol a repedések elhelyezkedése egybeesik a szigetelő lapok széleivel. Gyakran látható jelenség, amikor az ilyen jellegű repedéseknél, a beszivárgó víz, és a fagy hatására a bevonat tovább roncsolódik, láthatóvá válik a polisztirol tábla, és a sérült hőszigetelő rendszer mögött beázások jelentkeznek. A hiba okát a hőszigetelő rendszerben kell keresnünk. A esetlegesen nem megfelelően pihentetett polisztirol lapok mozgása lehet az egyik kiváltó ok. A táblák mozgásából adódó repedések a homlokzat-színezés után akár hónapok múlva is kialakulhatnak, mert a hőszigetelő lapokra kerülő hőszigetelő rendszer ragasztó, és az abban elhelyezett üvegszövet erősítő háló hosszabb ideig képes felvenni a tábla mozgásából adódó nyíró erőket. Amennyiben a polisztirol táblák megfelelő minőségűek, sajnos még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy a felületen nem keletkeznek repedések.
Gyakori hiba a nem megfelelő minőségű üvegszövet erősítő háló használata. Fő ismérve az üvegszövet hálóknak a háló négyzetméterenkénti súlya, ez összefügg a szakító szilárdságával, amely gyenge minőségű hálóknál sok esetben tekercsenként változik. A hőszigetelő rendszerek lényeges pontja a háló ágyazó ragasztó vastagsága. Nagyon sokszor a háló ágyazó ragasztó vastagsága nem megfelelő, és ez vezethet, hosszabb idő alatt kialakuló, táblás formájú repedésekhez.

Ezek a repedések túlmutatnak a hordozó alapfelület minőségén, hiszen az ilyen repedések minden esetben az épület mozgásából, süllyedéséből, szerkezeti konszolidációból, statikai hibákból eredeztethetőek. Ezek a kiváltó okok nem vezethetőek vissza a homlokzat-színezésnél elkövetett hibákra.   
Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeink vannak a fent említett hibák kijavítására. Talán a legnehezebb dolgunk az épület szerkezet mozgásából adódó repedésekkel van, hiszen ezekben az esetekben először a repedéseket kiváltó statikai hibákat kell megszüntetni, és csak az után lehet javítani a homlokzatot. A felületen lévő anyagtól függetlenül elmondható, hogy csak önmagában egy újabb festék, vagy fedő vakolat réteg felhordása nem elegendő. Tartós megoldást, a repedések végleges eltüntetését csak a felület teljes újra hálózásával lehet elérni. A repedezett felület pormentesítése után- ásványi nemes vakolatok estén egy mélyalapozást is közbe kell iktatni- egy ragasztó tapaszba ágyazott üvegszövet erősítő hálóval, elejét lehet venni a további repedések kialakulásának. Az így javított felületre, már bármilyen festék vagy vékony vakolat felhordható.

A jelenség oka a szabad mész vándorlás. Az ásványi alapfelületen létrejövő szabad mész leggyakrabban az őszi nedves, párás időjárás során végzett kivitelezés után szokott megjeleni, ha az egyébként elhúzódó, cement kötésű alapfelület teljes kötését-száradását nem várták meg.   
A cement égetése során 1-4 m % szabad CaO keletkezik. Ha a cement kötési folyamata során ez a kalcium-oxid továbbra is szabad állapotban marad, tartós nedvesség hatására kalcium-hidroxiddá alakul.
A jó vízoldhatósága miatt a Ca(OH)2 a felületre diffundál. A javítás során olyan anyag jöhet szóba, amely vegyi úton is megköti a kalcium-hidroxidot, erre a homlokzatszínezés anyagai közül csak a szilikátkötésűek alkalmasak. A káli vízüveg, mint kálium-metaszilikát, oldhatatlan kötésű kalcium-hidro-szilikátot képez a kalcium-hidroxiddal, így egy szilikát alapozóval történő alapozás, és egy szilikát festékkel történő átfestés tartós megoldást eredményez.

Időjárási hatásoknak kitett, általában északi homlokzatokon jelentkezik. A kialakulását a már fertőzött alapfelület okozza, vagy az alga, más néven moszat spórák levegőben való terjedése miatt, a környező homlokzatokról átterjedő fertőzésből alakulhat ki. A különféle alga (chlorophyta, pheaophyta) törzsek megjelenése mellett, előfordul moha és zuzmó is. Sajnos a műgyanta kötésű festékek, és vakolatok hajlamosabbak az algásodásra, mint az egyéb kötőanyagú bevonatok. Önmagában azonban a homlokzat elhelyezkedése, és a spóra fertőzöttség nem minden esetben váltja ki az algásodást. Gyakran a nem megfelelő bádogozásból, csatornázásból, adódó folyamatos nedvesség, vagy homlokzathoz közel, túlságosan sűrűn ültetett növényzet által létrehozott párás mikroklíma hatására alakul ki.
Az algás felületek javítása előtt mindenképpen érdemes szakértő véleményét kikérni, hiszen az eltérő biológiai életformák más jellegű kezelést igényelnek. Semmiképpen nem ajánlatos savas, vagy lúgos lemosó oldatokkal kezelni ezeket a felületeket, mert megmarja a homlokzatszínezéshez használt anyagok kötő anyagát, vagy az azokban lévő színező pigmentet. Tartós megoldást a biológiai alapon működő biocidekkel lehet elérni. Az ilyen hatóanyagú lemosó oldatok használata után, a még látható elszíneződést, egy a későbbi fertőzések megakadályozása miatt alga gátló adalékkal ellátott, külső homlokzat festékkel történő átfestés eltünteti.

Amennyiben az alapfelület tapadó szilárdsága megfelelő, abban az esetben ezek a hiba jelenségek a festék, vagy vékony vakolat megfagyására utalhatnak. Az ásványi vakolatok kötését a cement, a vödrös kiszerelésű műgyanta kötésű vakolatok szilárdságát a diszperz rendszer száradása adja, ha alacsony hőmérséklet, és magas páratartalom mellet történt a feldolgozás a felület száradása jelentősen hosszabbodik. A hosszabb száradási-kötési idő pedig a fagyásveszélyt hordozza magában. Amennyiben a feldolgozás után a még nedves felület megfagy az első hiba jelenségek jellemzően, tavasszal jelentkeznek. A javítást a nem megfelelő szilárdságú bevonat eltávolításával kell kezdeni, majd egy mély alapozás után, vékonyrétegű ragasztó tapasszal kiegyenlíteni a foltszerű javításokat. Ezután lehet megfelelő időjárási  körülmények között elvégezni az újabb homlokzat-színezést.

Színeink

Tekintse meg
választékunkat
ITT!

Termékeink

Falfestékek, lazúrok, vakolatok, kiegészítők, és hőszigetelő rendszerek...
Tovább